A szolidaritás és a közösségi megoldások, hogy nem egyedül kell megbirkóznunk a költségekkel, kiemelkedő szerepet játszhatnak az energiahatékonysági korszerűsítés területén.
A távhő szolgáltatáshoz sok negatív sztereotípia tapad itthon (drága, szabályozhatatlan), azonban ha jól alakítjuk át, akkor a dekarbonizáció titkos fegyvere lehetne. Több európai és pár hazai példa is mutatja, hogy ez nem lehetetlen.
Az európai energiaszektor piacosítását kihasználva tudott válságot okozni a Gazprom. A következő krízist a fosszilis energiától való függőség leküzdésével, az energia demokratizálásával lehetne elkerülni.
Az évad első vendége Fabók Márton energiapiaci elemző, az SZGK energia munkacsoportjának tagja. Fabókot kérdeztük Magyarország energiafüggőségének történetéről, illetve áttekintettük az elmúlt időszak fejleményeit a fenntartható infrastruktúrák kiépítésében.
Hiába egyre olcsóbb a napenergia, és hiába termelünk egyre több áramot megújuló forrásból, az sem mindegy, hogy kik és milyen formában termelik ezt az áramot.
Nem az EU klímapolitikája és a zöld befektetési őrület, hanem egy komplex globális dominó okozza az energia árának elszállását. A fosszilis ipar finanszírozásának megnyirbálása egyelőre inkább politikai elképzelés. Válasz Jaksity György cikkére.
A rezsim meglátta a lehetőséget a napelemekben politikai-gazdasági hátországának megerősítéséhez.
A tőke minél nagyobb megtérülése helyett az emberi szükségletek szolidáris kielégítése kerüljön a központba.
A Jövő Minisztériuma az elmúlt évek egyik nemzetközi könyvszenzációja volt, és végre magyarul is olvasható. A regénybe ágyazott gondolatkísérlet a klímaváltozás elleni sikeres harc eszközeit vonultatja fel. Apátia ellen a legjobb olvasmány, miközben túlzott naivitással sem lehet vádolni.
A piacosítás sem a zöldítést nem oldotta meg, sem pedig a mindennapi emberek hozzáférését a megfizethető energiához, de lehetnek – és legyenek is – elképzeléseink arról, hogy mi léphet a helyébe.