2025. szeptember 1-től új szabályozás lépett életbe a társasházi kiserőművekkel kapcsolatban. A Villamosenergia-törvény új kiegészítése bevezeti a társasházi energiaközösség fogalmát, amely alatt egy társasház (ideértve a lakásszövetkezeteket is) legalább két tagjának (tulaj vagy a tulajdonos beleegyezésével a bérlő is) írásbeli megállapodásán alapuló együttműködését értik. Bár az elnevezés megtévesztő, a társasházi energiaközösség jogilag nem minősül energiaközösségnek, mivel nem önálló jogalany, nem jogi személy. A szabályozással kapcsolatos kormányrendelet (Vet. Vhr.) további fontos módosításokat teszi a törvénnyel kapcsolatban. A társasházi energiaközösség tagjainak ugyanazon összekötőberendezéshez kell tartozniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több épületből álló társasházak csak egyenként tudnak társasházi energiaközösséggé válni.
A rendelet két lehetséges működési modellt kínál:
Bár a szabályozás bevezetése előrelépés, több ponton még mindig hiányoznak a gyakorlati részletek, ami bizonytalanságot okozhat a megvalósítás során.
1. Diszkontált rendszerhasználati visszatérítés, vagy egyszerűbben kontrollmérős modell: Alapját az összekötő berendezésre (a társasház fővezetékére) betáplált és az elosztói hálózatba betáplált áram különbsége adja. Azaz, hogy a kezdeményezésben lévők milyen mértékben használják az elosztói hálózatot. A tagokat ennek megfelelően ún. forgalomarányos diszkontált rendszerhasználati díjvisszatérítés illeti meg, tehát az elosztó – legalább évente – forgalomarányosan visszatéríti a rendszerhasználati díj egy részét.
2. Társasházi megosztási hozzárendelés: Ebben az esetben konkrét energiamegosztás történik, a résztvevő lakásoknál okosmérővel (negyedórás adatok alapján). Fontos kitétel, hogy a tagoknak azonos mérlegkörben kell lenniük (ez a lakosság esetében alapvetően nem okoz gondot, ugyanakkor ha egy vállalkozás is tag szeretne lenni, már bonyolultabb a helyzet). A rendelet kimondja, hogy a társasháznak és az elosztónak a mérlegkörben jelentkező kiegyenlítetlenségekért való felelősség és elszámolás módjában, valamint a hiteles mérési és elszámolási adatok módjában is írásbeli megállapodást kell kötni.
Magyarországon minden egyetemes szolgáltatásban részesülő (főként lakossági) fogyasztó az MVM mérlegköréhez tartozik, amennyiben ettől nem kíván eltérni. A nagyobb fogyasztók (pl. vállalkozások) mérlegköri tagsága azonban az energiakereskedőjükkel kötött szerződéstől függ. Így lehetséges, hogy egy társasház aljában működő vállalkozás eltérő mérlegköri tagsággal rendelkezik, mint a ház lakói.
A megosztási hozzárendelés lehet statikus vagy dinamikus. Statikus esetén a tagok előre meghatározott arányban osztják meg egymást közt a termelt energiát. Dinamikus esetén ez saját negyedórás fogyasztásuk arányában történik. A HMKE-nél lévő mérő és felszerelése itt is elosztói feladat és költség. A fogyasztási helyeken lévő mérőhelyek kialakítása a tagok feladata és költsége. Az okosmérők felszerelése az elosztói engedélyesé, azonban ennek költsége szintén a tagokat terheli (~50-70 ezer Ft/mérő).
Bár a szabályozás bevezetése előrelépés, több ponton még mindig hiányoznak a gyakorlati részletek, ami bizonytalanságot okozhat a megvalósítás során.
- Ki képviseli a társasházi energiaközösséget?
Ugyan jogi személy hiányában nem beszélhetünk energiaközösségről, inkább csak egyfajta gazdasági együttműködésről. Mégis fontos lenne tudni, hogy hivatalosan ki képviselheti azt. Amennyiben a társasház is tag, a közös képviselő látja el ezt a feladatot? Amennyiben a tagság kizárólag albetétesekből áll, közös döntés a képviselő kinevezése? - Diszkontált rendszerhasználati visszatérítés esetén pontosan milyen rendszerhasználati díj alapján történik az elszámolás?
Mivel a társasház és az lakók külön RHD kategóriában lehetnek, tisztázandó, hogy pontosan melyik kategória a mérvadó a visszatérítés számításánál. - Amennyiben egy lakó megválik az ingatlanjától, továbbra is tag marad-e, ill. a tagság átörökíthető-e a következő tulajdonosra?
Példa a szomszédban
Ausztriában 2017 óta létesülhetnek társasházi erőművek (németül Gemeinschaftliche Erzeugungsanlagen, röviden GEA). Jelenleg több, mint 3500 db üzemel belőlük. Működésük a társasházban termelt villamos energia – legtöbbször napenergia – helyben történő felhasználásán alapszik, így a tagok mentesülnek a hálózati díjak és adók alól.
A részvétel önkéntes, minden lakó és/vagy bérlő a saját belátása szerint dönthet arról. A termelésen felüli fogyasztás fedezésének módjáról a végfelhasználók egyénileg, szabadon rendelkezhetnek
A GEA-k esetében négy üzleti modell választható:
- Tulajdonosi modell
A társasház tulajdonosa vagy egy ingatlanos cég üzemelteti a rendszert. A termelt energiát a lakosok kapják meg. A beruházási, üzemeltetési és karbantartási költségek megoszlását az üzemeltető és a tagok közötti szerződés rögzíti. - Egyesületi modell
A tagok által alapított egyesület bérli a tetőterületet, ahol erőművet létesít. A dijszabást és az elosztást az alapszabályban rögzítik. - Közösségi modell
A lakóközösség vagy egyéni lakók beruháznak az erőműbe. A részvétel nyitott, és a döntések közösen, demokratikusan születnek. - Külső szolgáltatós modell
Egy külső szolgáltató bérli a tetőt, és üzemelteti az erőművet, és felelősséget vállal a zavartalan működésért. A lakók fix áron vagy fix mennyiségben vásárolhatnak energiát.