A Life COMET projekt célja a közösségeken alapuló energiaellátás előmozdítása Közép- és Kelet-Európában, kutatáson, tapasztalatcserén és a koalícióépítésen keresztül. Az „Energiaközösségi helyzetkép Közép- és Kelet-Európáról” című blogsorozatunkban azt foglaljuk össze, hogy cselekvési tervek kidolgozásával hogyan fejlődhetnek a közösségi energia kezdeményezések, illetve hogyan érhetnek el magasabb érettségi fázisba Horvátországban, Észtországban, Görögországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában.
Ez a cikk a blogsorozat harmadik, Magyarországra fókuszáló része, amely az energiaközösségek fejlesztésének jelenlegi helyzetét, az előttük álló legfontosabb kihívásokat, valamint az érettségük és fenntarthatóságuk előmozdításához szükséges szakpolitikai ajánlásokat vizsgálja.
Az energiaközösségek jelenlegi fejlettségi szintje Magyarországon
Magyarországon az energiaközösségekkel kapcsolatos európai irányelvek átültetése kipipálandó feladatként megtörtént, de a kormány nem alakított ki számukra támogató környezetet habár maga az energiaközösség jogi definíciója bevezetésre került, a részletszabályozás és az egyértelmű ösztönzők hiánya akadályozza fejlődésüket. A jelenlegi szakpolitikák nem ösztönzik az energiaközösségek létrehozását, vagyis a potenciális résztvevőknek nem származik kézzelfogható előnyük a kezdeményezésekhez való csatlakozásból.
- Az egyik fő akadály Magyarország erősen centralizált energiapolitikája, amely az egyéni fogyasztókat helyezi előtérbe a kollektív célokkal szemben. Az egyetemes szolgáltató a lakossági fogyasztókat 36 Ft/KWh támogatott, “rezsicsökkentett” áron látja el villamos energiával, ami alacsony költségű, kockázatmentes alternatívát teremt. Ez visszatartja a fogyasztókat az olyan közösségi energia kezdeményezésekben való részvételtől, mint például a kollektív, önellátásra vagy villamos energia megosztásra irányuló megújuló energiás beruházások.
- További szabályozási akadályt jelentenek a háztartási méretű kiserőművekre (50 kWp alatt) vonatkozó magyarországi számlázási és kompenzációs mechanizmusok. Ezek a szabályok inkább az egyénekre, mint a csoportos energiafelhasználásra értelmezhetőek, ami megnehezíti a helyi termelésre épülő energiaközösségeken belüli megosztást. Emellett az üzembe helyezéstől számított 10 év eltelte után, az elszámolási rendszer jelentősen megváltozik, a termelő-fogyasztó átáll a negyedórás modellre, ahol a termelés és a fogyasztás nyomon követése nem évente, hanem 15 perces időközönként történik majd. Ez az átállás jelentős változásokat hoz majd mind a saját felhasználásra termelés, mind az energiamegosztás dinamikájában, mivel valós idejű kiegyenlítést, kiigazítást tesz szükségessé, és így potenciálisan hatással lehet a kistermelők pénzügyi megtérülésére.
- A Magyarországon jellemző centralizáció tovább korlátozza a közösségi energia kezdeményezések életképességét. A közintézmények, mint például az iskolák és a kórházak – amelyek korábban önkormányzati irányítás alatt álltak – most a központi szervekhez tartoznak. Ez akadályozza, hogy a helyi közösségek partneri viszonyt alakítsanak ki ezekkel az intézményekkel annak érdekében, hogy megfizethető energiát állítsanak elő helyben. Ehelyett minden közintézménynek a kormány által irányított energiapályázatokon kell részt vennie, ami gátolja az önkormányzatokat a helyi energiaközösségek támogatásában és a kezdeményezésekben való részvételben. Mindezek ellenére az önkormányzatok – bár mozgásterük csökken – egyre inkább érdekeltek a helyi együttműködés előmozdításában, mivel a központi kormányzat politikái gyakran kontraproduktívak a helyi kezdeményezésekkel szemben. Egyre több önkormányzat fontolgatja energiaközösségek létrehozását és a fennmaradó intézményeik bevonását ezekbe az erőfeszítésekbe.
Az energiaközösségek előtt álló út
Az energiaközösségek növekvő számának elősegítéséért számos kulcsfontosságú intézkedést kell hozni a szabályozási, pénzügyi akadályok áthidalására, illetve az érdekelt és érintett felek bevonása érdekében.
- Kiigazítások a szabályozásban
- A bürokrácia csökkentése és az ügymenet egyszerűsítése: az energiaközösségek létrehozási folyamatának egyszerűsítése az uniós irányelvekkel összhangban; egyértelmű jogi meghatározások megfogalmazása; az energiaügyi hatóság által előírt jelentéstételi és nyilvántartási követelmények csökkentése; valamint a nagyvállalati térnyerés megfékezésére szolgáló szigorúbb biztosítékok bevezetése.
- A települési szabályok módosítása a közösségi formában termelő modellek kialakítása érdekében, lehetővé téve, hogy a megújuló energiát előállító kistermelők ne csak egyéni fogyasztóknak, hanem helyi közösségeknek is szállítsanak energiát.
- A megtermelt többletenergia megosztására vonatkozó korlátozások megszüntetése, lehetővé téve a háztartások és a helyi intézmények számára, hogy részt vegyenek közösségi energia projektekben.
- A pénzügyi és üzleti modell reformja
- Az árképzési mechanizmusok átalakítása annak érdekében, hogy az energiaközösségek versenyképesek legyenek az erősen támogatott egyetemes szolgáltatási modellel szemben, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva a decentralizált energetikai kezdeményezések számára.
- Az energiahatékonysági beruházásokat az energiaközösségek működésének szerves részeként kell tekinteni, szakmai támogatást nyújtva a közösségi megoldások elősegítésére és a hőszivattyúk társasházakban való használatának népszerűsítésére.
- Célzott pénzügyi támogatási rendszer kialakítása az energiaközösségek számára a meglévő támogatási programokba való integrálással és a finanszírozási lehetőségek energiaközösségi szemléletű áttekintésével.
- A helyi elköteleződés és tudatosság erősítése
- Az önkormányzatok megerősítése az energiaközösségek helyi energiatervezésbe való integrálásában és támogatásuk az energiabeszerzési folyamatokkal kapcsolatban az autonóm energiaellátás növelése érdekében.
- Oktatási és képzési programok népszerűsítése, amelyek a helyi szereplőket olyan ismeretekkel és készségekkel ruházzák fel, amelyek szükségesek a magyarországi összetett energiarendszerben való eligazodásban.
- A tudásmegosztás ösztönzése, az önkormányzatok és az érintett, érdekelt felek közötti együttműködés megkönnyítése, mint a Transzformátor Közösségi Energia Központ által vezetett kezdeményezések.
- Egy országos koalíció létrehozása és megerősítése a közösségi energiához kötődő szerveződésekből, jobb szakpolitikák kidolgozása és partnerségek kiépítése annak érdekében, hogy az energiaközösségek helyet kapjanak a döntéshozatali bizottságokban.
Összegzés
Magyarország erősen centralizált és államilag erősen leszabályozott energiarendszere jelentős kihívások elé állítja az energiaközösségek fejlődését. Az önkormányzatok azonban ebben a korlátozott helyzetben is lelkesen kutatják a helyi, energiához kötődő lehetőségeket, továbbá néhány kisvállalkozás és szociális intézmény is érdeklődést mutat az energiaközösségek kialakítása iránt. A meglévő szabályozási és pénzügyi akadályok azonban nagyon megnehezítik ennek gyakorlati megvalósítását.
Ahhoz, hogy az energiaközösségek Magyarországon reális opcióvá váljanak, az országos politikában a decentralizált, közösségorientált energiarendszer irányába történő elmozdulásra van szükség!
Következő blogbejegyzésünkben az épülő koalíciót fogjuk bemutatni, aminek fő célja az lesz, hogy segítsen leküzdeni ezeket az akadályokat.