Bevezető, kontextus
A németországi közösségi energiamozgalom a klímamozgalomból nőtte ki magát, ami erősen anti-nukleáris irányú volt már a kezdetektől. Mind a csernobili, mind később a fukusimai katasztrófa tovább tolta ebbe az irányba a mozgalmat, illetve ezzel összefüggésben nagyon erős volt az a típusú társadalmi követelés is, ami a német energiarendszer decentralizációját, demokratizációját célozta. A kezdeti grassroots szövetkezeti megoldásokat, telepítéseket megtámogatandó vezették be szövetségi szinten a Feed-in-Tariff-et, ami fix átvételi árat biztosított az energiaszövetkezetek számára 20 éves időtartamra. Ez nagyon meglendítette az energiaszövetkezetek elterjedését, hiszen a stabil, kiszámítható bevételek megkönnyítették a banki kölcsönök felvételét és minimalizálták a kockázatokat.
A 2000-es évek elejére több mint 1000 működő energiaszövetkezet jött létre Németországban (TUED), 2011-re pedig a megújulós befektetések felét kisbefektetői, szövetkezeti vagy háztartási kezdeményezések adták.
A rendszer viszont a 2010-es évek közepére több okból is fenntarthatatlanná vált: sem finanszírozni nem lehetett tovább, illetve jelentős érdekütközések is láthatóvá váltak az inkumbensekkel. Így hát kivezették a FiT-et és Németországban, ahogy sok más európai országban is, kompetitív aukciókat vezettek be az energiaszövetkezeteknél is, akik nem tudtak megfelelően versenyezni a nagyobb szereplőkkel, így megrekedt az energiaszövetkezetek számának növekedése.
Hivatkozás és a témáról bővebben lásd: The Rise and Fall of Community Energy in Europe
A tágabb energiaátmenet kérdéseit tekintve Németországban 2010-től van érvényben az Energiewende, azaz a német energiaátmenet szövetségi szintű terve. Még Fukushima előtt fogadják el, de Fukushima bekövetkezte után hamarosan még jobban felgyorsítják a nukleáris kivezetését, ami sikerült is 2022-re. Már akkortájt voltak olyan hangok, amik kritizálták a programot, és azt állították, hogy nem lehet megválni egyszerre a fosszilistől és a nukleáristól is. Ez be is következett, az átmenet jelentősen elkezdett lelassulni 2016-tól, már 2020-tól nyitottak újra szénerőműveket és rendelték el új gázerőművek építését a kiegyenlítő energia biztosítása miatt. Az orosz-ukrán háború kitörését követő energiaválság következtében pedig, ahogyan igyekeztek megválni az orosz gáz függőségüktől, további szénerőművek nyitottak újra, illetve megnyitották a lutzerath-i barnaszén bányát is, leverve a jelentős társadalmi és aktivista ellenállást.
Hivatkozás: https://www.cleanenergywire.org/germanys-energiewende-brief
A tanulmányút során meglátogatott kezdeményezéseket három kategóriába soroltuk be azok tevékenysége, fókusza alapján.
- Az első csoportba azok kerültek, akik energiaszövetkezeti formában elsősorban úgymond “klasszikus” megújuló energiatermeléssel foglalkoznak. Természetesen ez a csoport is diverz: attól függően, hogy a termelést milyen más tevékenységekkel egészítik ki, a kezdeményezések.eltérő arcot mutatnak.
- A második csoportba azokat soroltuk, akik törekedtek, esetleg már részt is vállaltak valamilyen energiatermelést érintő rekollektivizáló tevékenységben. Ez elsősorban arra irányult, hogy az elektromos hálózat önkormányzati kézbe, esetleg szövetkezeti tulajdonba kerüljön.
- A harmadik típusba azok a kezdeményezések kerültek, akik elsősorban aktivista, civil tevékenységre fókuszálnak.
Természetesen ez a három csoport nem válik el egymástól élesen, sőt, van olyan kezdeményezés, ami mind a három típusba is beletartozhat. Az alábbiakban minden kezdeményzést abba a csoportban említünk, amit jelenlegi tevékenységük szempontjából a leginkább relevánsnak láttunk.
“Klasszikus” megújulótermelés
A németországi energiaszövetkezetek tapasztalataink szerint elsősorban pénzügyileg vezérelt beruházási konstrukcióként jöttek létre, és többségükben nem szolidáris gazdasági kezdeményezések. Magánemberek beruházóként részvényeket vásárolnak, létrehoznak egy szövetkezetet, majd közösen megújuló eenergiát termelnek, a többletet pedig vagy visszaforgatják, vagy közös döntés alapján a elosztják.
A konkrét model természetesen nagyban függ attól, hogy pontosan milyen forrásba ruháznak be és mekkora léptékben (pl.: napelemes beruházás kisebb és olcsóbb is lehet a jellemzően nagyobb léptékű és költségesebb szélturbinákhoz hasonlítva). Ez párhuzamban áll azzal, hogy mekkora a szövetkezet belépési küszöbe, vagyis mekkora egy részjegy ára és mi az a minimum, amivel valaki taggá válhat a vállalkozásban.
Az energiaszövetkezetek kapcsán elengedhetetlen, hogy kiemeljük a Bürgerwerke szerepét, ami Németországban kvázi a szövetkezetek szövetkezeteként működve tömöríti ezeket a szervezeteket 2013 óta. Tagjaitól felvásárolja az áramot és értékesíti azt a piacon, így a kisebb termelők közösen, megfelelő méretben tudnak megjelenni. Működését fedezi, hogy némileg drágábban értékesít, mint amennyiért felvásárol.
Friedensfördernde Energie-Genossenschaft Herford eG
A Herford városában működő Friedensfördernde Energie-Genossenschaft egy hulladéktárolón elhelyezett, 750 kW teljesítményű naperőművel büszkélkedhet. A szövetkezet jelenleg 520 taggal rendelkezik, akik közül körülbelül 10% aktívan vesz részt a közösség munkájában és döntéshozatalában. A tagok között nagy számban találhatók 60 év feletti személyek, amely a főként a rurális régió demográfiai adottságainak köszönhető, azonban az utánpótlás helyzete így kérdéses. A szövetkezet pénzügyi helyzete stabil, bár a részvényesek szempontjából a megtérülés viszonylag alacsony. Az elmúlt 12 évben most először tudtak pénzügyi visszatérítést biztosítani, amely 40 eurós összeget jelentett fejenként. A Bürgerwerke 11 cent/kWh áron vásárolja meg az előállított energiát a szövetkezettől, majd a piacon azt 40 cent/kWh áron adja el. A működésből származó kis profitot pedig új projektek kialakítására fordítják. Jelenleg egy 2,4 MW teljesítményű naperőmű kivitelezése van folyamatban. Ezen felül további naperőművek építését is tervezik, ezt azonban megnehezíti, hogy a térségben viszonylag nehéz földterülethez jutni. A szélenergiába való befektetés terén a szövetkezet társadalmi ellenállásba ütközött.
Ez a kezdeményezés a fent említett, “klasszikus” energiatermelő szövetkezet, ami beruházási konstrukcióként jött létre. Érdekes adalék a szervezet működéséhez, hogy a panelek közötti füvet birkákkal legeltetik. A birkák nem a szövetkezete tulajdonában vannak, egy helyi gazdákodóval együttműködve valósul meg ez a konstrukció.
Café Ankes Hofladen and Windpark (Echter Bürgerwind) – Rheine
Az Echter Bürgerwind 2023-ban alakult, jelenleg 90 db turbina tartozik hozzájuk, ami 250 MW+ kapacitást jelent. A telepítések a helyi lakosok (főként helyi gazdák) és önkormányzatok közreműködésével valósultak meg. A turbinaberuházásoknál inkább a befektetési célok voltak a meghatározók a közösségiekkel szemben. A helyi szakértők elmondása szerint a jövőben szembe kell nézniük az egyre több negatív termelési óra adta problémával (azaz, hogy a hálózati igényeket meghaladja a termelés mértéke). Erre megoldásként szolgálhat a tárolási kapacitások bővítése, valamint az felhasználás optimalizálása (fogyasztó oldali válasz/szabályozás). Ezen felül az állampolgári bevonás területén kívánnak fejlődni, valamint egyre nagyobb mértékben szeretnének professzionalizálódni.
Ez a tartomány abból a szempontból különösen érdekes, hogy már-már tradicionális, így a lakosság számára is sokkal elfogadottabb a szélerőművek jelenléte és telepítése, sőt, mint a szövetkezet példája is jól mutatja, az aktív részvétel is sokkal inkább jellemző a területen.
BürgerEnergie Bremen, Begeno
A 10 éves brémai energiaszövetkezet elsődleges célja szintén a megújuló termelés. Történetük egy szélturbina megvásárlásával indult Bréma agglomerációjában. Később sikerült még egyet átvenniük, illetve már közel 10 napelemfarm is van a szervezeti tulajdonában. Kb. 500 tagú a szövetkezet, egy-egy részjegy ára 50 euró. Kezdetben 10 volt a minimum részjegy szám, amivel be lehetett szállni a szövetkezetbe – ezt az elmúlt években 5-re csökkentették, hogy az többek számára is elérhetővé váljon.
Az energiaszövetkezet mellett 2 éve egy céget is alapítottak, aminek keretében ők maguk telepítenek napelemeket. Elsősorban a régióra fókuszálnak, így lehetőségük van karbantartási feladatokat is elvégezni.
Számunkra különösen érdekes volt, hogy a szervezetnél már megjelent az úgymond rendszerbe épített szolidaritás. Minden évben 1500 eurót ajánlanak fel valamilyen jótékony célra, de ezt minden esetben szaktudásukkal egészítik ki – az elmúlt években például napelemeket telepítenek gyermektáborba, egy szövetkezeti farmon pedig energia tároló kapacitás kialakításában nyújtottak segítséget.
Oldenburg Energy Coop, Olegeno
Az oldenburgi energiaszövetkezet eszmeiségében a klímaváltozásra való reakcióként jött létre, azzal a céllal, hogy a helyiek közösen tiszta és megújuló energiát termeljenek. A szervezet hátterét adta, hogy már a 2000-es évek elején lobbitevékenységbe kezdtek azért, hogy a településen legyen lehetőség a háztetőkre napelemeket telepíteni. 2013 nagy lépés volt a szövetkezet életében, amikor kísérletet tettek arra, hogy a települési villamosenergia hálózatot szövetkezeti kézbe vegyék. Habár pályázatuk a hálózatüzemeltetésért nem volt sikeres, tovább folytatták a munkásságuk: jelenleg 5 szövetkezeti tulajdonú napelemparkjuk van, illetve zöld gáz előállítással is foglalkoznak. Városi szintben gondolkodnak, hogy a helyieket lássák el tiszta energiával. A közösen megtermelt energiát a hálózatra táplálják, illetve, egy szintén közösségi alapon működő, elektromos autó töltő rendszert üzemeltető szervezettel is kooperálnak. Jelenleg egy olyan mintaprojekten dolgoznak, ahol egy újépítésű társasháznál már a tervezési és kivitelezési fázisába bekapcsolódtak, hogy az egész rendszeret a szövetkezeti napelemes termeléssel összehangoltan tudják megtervezni.
Számunkra az adja a Olegeno különlegességét, hogy egyesíti az gazdasági vállalkozás és civil működés koncepcióját. Az energiafelhasználás rugalmasítására és a takarékosságra is fókuszálnak, hosszú távon, stratégiailag gondolkodnak (pl.: csak oda telepítenek elektromos autó töltőket, ahol hosszú távon is azt képzelik el, hogy lesz autós forgalom a városban, a belvárosi területeken ezt szeretnék minimalizálni). Koncepciójukban megjelenik az energiakultúra fogalma, vagyis az a gondolat, hogy a tudatos termelők és fogyasztók szemlélete formálódik azon keresztül, hogy aktív szereplőivé válnak az energiarendszernek.
Rekollektivizálás
A közszolgáltatások privatizációja egy nagyon fontos trend volt Európában a 90-es évektől kezdve. Ez azonban gyakran a közszolgáltatásban dolgozók munkakörülményeinek romlásához, a szolgáltatás árának növekedéséhez és minőségének romlásához vezetett. Erre válaszul alakult ki a remunicipalizációra, rekollektivizációra törekvés globálisan, ahol önkormányzati vagy egyéb (regionális, lokális) köz-kézbe igyekeznek visszavenni olyan szolgáltatásokat, mint a víz, egészségügy, energia, telekommunikáció vagy akár az oktatás.
A privatizációs törekvések fokozatosan vesztették el legitimitásukat, és az emberek egyre inkább igényt mutattak arra, hogy demokratikus kontrollt-beleszólást gyakorolhassanak ezek felett az intézmények felett, hiszen a privatizációval teljesen eltűnt a számonkérhetőség is. A Transnational Institute kutatásában például 2000 és 2019 között 1400 (re)municipalizációs esetet találtak és vizsgáltak globálisan.
A remunicipalizáció pozitív hatásai közé sorolhatók, hogy általában a munkaerő helyzete javul, fenntartási költségek csökkennek, így a szolgáltatás ára is csökken, javul a demokratikus kontroll, illetve nőnek a szolgáltatás színvonalának fejlesztésére irányuló befektetések is. Fontos még kiemelni, hogy a klímaváltozás ellen tenni leghatékonyabban a különböző szektorok közötti szoros együttműködésben lehet: a remunicipalizáció esetében egyszerűbb összehangolni ezeket a szolgáltatásokat ha közös menedzsment van például a hulladék, energia, közlekedés, víz stb. területén.
Hivatkozás: https://www.tni.org/en/publication/the-future-is-public-democratic-ownership-of-public-services
Berliner Energietisch
A tanulmányutunk első napját indítottuk Berlinben, és itt találkoztunk a Berliner Energietisch aktivistáival is. A kezdeményezés – angolul Berlin Energy Table – tagjai 2011-ben azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy igazságos, fenntartható és demokratikus energiarendszer legyen Berlinben. Ehhez az eszköz a hálózat demokratizálás, közkézbe vétele lett volna. A platformot, ami az alapját adta a mozgalomnak, 55 különböző szervezet alkotta, részben társadalmi igazságossági részben pedig a zöld átmenettel foglalkozó profillal. A javaslatuk lényege a villamoshálózat remunicipalizálása és nem mellesleg egy demokratikus felügyeleti testület kialakítása, ami garatnálná az állampolgárok kontrollját az közszolgáltatás felett.
A javaslatot 2013-ban sikerül helyi, városi szintű népszavazásra bocsátani, azonban az önkormányzat két stratégiával is igyekszik ellehetetleníteni a kezdeményezést: egyrészt nem egy másik, általános választással egy napon, hanem utána két héttel szervezik meg, másrészt pedig előtte 10 nappal létrehozna egy önkormányzati közműcéget, amelynek ugyan valós funkciója nincsen, de mégis kiveszi a szelet a kezdeményezés vitorlájából: a mozgósítás nehezebbé válik így, hogy már fennáll egy közműcég, amia népszavazás tétje is.
A népszavazáson végül a választóképes állampolgárok 24.1%-a vesz részt, ami épphogy alulmarad a 25%-os érvényességi határon. A résztvevők 85%-a egyébként támogatja a kezdeményezést, azonban a népszavazás így érvénytelenül zárul.
A svéd Vattenfallt, ami a hálózatüzemeltetést végzi Berlinben, végül 2021-ben vásárolja ki az önkormányzat, azonban a tervezett demokratikus kontroll, a bizottságokkal, civil szervezeti és szakszervezeti részvétellel végül nem valósul meg.
Bürgerenergie Berlin
A tanulmányút utolsó napján találkoztunk a berlini Bürgerenergie Berlin kezdeményezéssel, akik brémai testvérszervezetükhöz hasonlóan szövetkezeti alapon termelnek megújuló energiát, illetve közösségi alapon, a helyi lakóközösséggel együtt telepítenek napelemeket a városban, hogy a helyi energiaátmenetet minél inkább támogassák.
Ami kiemelendő volt a beszélgetésből, hogy a Berliner Energietisch-ben is részt vettek, és fel is merült, hogy ha a kampány sikerrel jár, akkor az energiaszövetkezet vehetné át a hálózat üzemeltetését. Ezzel sokan nem értettek egyet a koalícióban, hiszen ha a szövetkezet üzemeltetné a hálózatot, az azt is jelentené, hogy az alapvetően magasabb státuszú tagok érdekei alapján működne az üzemeltetése, így ezt elvetették, még akkor is, hogyha ez az önkormányzati üzemeltetéssel szemben egy pártpolitikától való függetlenséget és egy direktebben demokratikus döntéshozatalt eredményezett volna. Az önkormányzati tulajdon, amihez kapcsolódik egy felügyelő bizottság, aminek tagja lehet az energiaszövetkezet is, tűnt végül a legdemokratikusabb megoldásnak.
Stromnetz Hamburg
A Stromnetz Hamburg egy helyi elosztóhálózat, ami 11 éve visszakerült a települési önkormányzat tulajdonába egy külföldi üzemeltetőtől (Vattenfall). A visszavásárlásról döntő népszavazást 2013-ban tartották, a tulajdonosváltás pedig 500 millió € költséget jelentett a városnak. Ez lehetőséget adott többek között arra, hogy a korábbi profitot (évi ~6%) helyben tartva a hálózat fejlesztésére fordíthatják. Erre egyrészt a lakóterületeken történő háztartási beruházások (hőszivattyúk, napelemek és villanyautó-töltők), másrészt a megújuló energia térnyerése miatt van szükség.
Különösen érdekes volt, hogy az alállomás gyakorlatilag ipari műemlékként is funkcionál, így a hagyományos berendezésekkel párhuzamosan lehet megismerni az új technológiai megoldásokat is.
2013-ban a villamosenergia-hálózat mellett a helyi gázhálózat is önkormányzati tulajdonba került, így a különböző energiarendszereket összehangoltan lehet fejleszteni, adott esetben összekapcsolni (sector coupling), hogy növelhető legyen a rugalmasság.
Civil, aktivista
KulturEnergieBunker Alton, KEBAP, Hamburg
A KEBAP egy közösségépítésre fókuszáló civil szervezetként működik Hamburgban. Aktivista szervezetként kezdték a munkájukat, a fosszilis energiahasználat elleni fellépéssel. A hosszútávú céljuk, hogy egy világháborús bunkert alakítsanak át közösségi és kulturális térré, zöldtetővel és napelemekkel, illetve hogy a bunkerben termelt energiával a szomszédságot távhővel lássák el. Már a szervezet megalakulása óta cél, hogy a bunker megismerhetővé váljon az emberek számára, a közösség pedig mindenki számára nyitott legyen. Jelenleg már működik egy permakultúrás közösségi kert, illetve közösségi konténerekben lehetőség van programok szervezésére, bérlésre.
A szervezet együttműködik az önkormányzattal, aktivistaként igyekszik nyomást gyakorlni és szemléletformálni. A közösségépítés számukra fontos alap, együtt dolgoznak a szomszédsággal és helyi iskolával is. A szervezet tervei jelenleg forrás hiányában elakadtak, illetve az is nehezíti a tervek megvalósítását, hogy alapvetően egy rendkívül nagy beruházásba szeretnének belevágni, ami igencsak nehezen bontható lépésekre.
Gelencsér Dávid, Szőllőssy Anita és Úr Eszter