Február 20-át az ENSZ 2007-ben nevezte ki a Társadalmi Igazságosság Világnapjának, hogy felhívja a figyelmet a különböző csoportokat érintő problémákra és elnyomásra, amelyek megakadályozzák, hogy a társadalom minden tagja egyenlő módon részesüljön a felhalmozott javakból.
Jó alkalom arra, hogy fókuszba egy egyre több embert érintő, de hosszú ideig kevéssé tárgyalt társadalmi problémát helyezzünk: az energiaszegénységet. Hasonlóan más szegénységhez kapcsolódó problémákhoz – például a lakhatási szegénységhez–, gyakran azért sem kap kellő figyelmet a közbeszédben, mert a jelenlegi, elismerési igazságtalanságokra fókuszáló domináns narratíva (amely olyan jellemzőkre koncentrál, mint az egyének etnikai, vallási, nemi, szexuális stb. hovatartozásai) nehezen kezeli azokat az elosztási igazságtalanságokat, amelyek nem jól elkülöníthető identitáskategóriákhoz kötődnek.
Mi az energiaszegénység valójában?
Egy háztartást akkor nevezünk energiaszegénynek, ha nem képes megfizetni a fűtés vagy az egyéb alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, mely a tisztességes életminőséghez szükséges. A különböző helyi kontextusok figyelembevételének fontossága miatt az EU helyi szintű definícióra ösztönzi a tagállamokat, azonban hazánkban jelenleg nincs hivatalos definíciója és mérőszáma a jelenségnek. A kutatásokban általában három megközelítést, vagy azok kombinációjat használják: a kiadások mérését, a tapasztalati mutatókat, és közvetlen mérőszámokat. A kiadások alapján a háztartások energiára fordított kiadásainak és nettó jövedelmének arányai meghatározóak; a tapasztalati mutatók a lakók szubjektív értékelését veszik mérvadónak a lakás minőségét és az alapvető szükségleteket illetően, a közvetlen mérőszámok pedig egy meghatározott értékhez képest vizsgálják a háztartás energiaszolgáltatásának bizonyos szintjeit (például a levegőminőséget).
Kik az érintettek?
Attól függően, hogy melyik definíciót használjuk, Magyarországon még az érvényben lévő energiaárstoppokkal is a háztartások 10-21 százaléka, vagyis 380-800 ezer ember él energiaszegénységben, miközben magas az energiafogyasztási túlköltekezés is. Az energiaszegény háztartások háromnegyede családi házban, elsősorban vidéken, falusias környezetben él, ahol átlagosan nagyobb a fűtendő terület, és kevésbé energiahatékonyan működnek az épületek, például arányaiban kevesebb ház van szigetelve
.Az érintettek általában a hagyományosan alacsony jövedelműek: az egyedülálló idősek, munkanélküliek, nagycsaládosok és egyszülősök. Sokszor nem tudják időben rendezni közműszámláikat, és a hátralékfelhalmozódás tovább növeli a háztartás pénzügyi terheit.
Következmények és megoldások
Ezek a tényezők nem csupán anyagi problémákat okoznak: egészségügyi és társadalmi hatásaik is súlyosak lehetnek. A hideg, penészedésnek kitett lakások fokozzák a légzőszervi megbetegedések kockázatát, a gyermekek számára nehezebbé teszik a tanulást, és növelhetik a szociális kirekesztettséget is.
Bár az energiaszegénység komoly terhet ró a háztartásokra, léteznek hatékony megoldások, amelyek jelentősen javíthatják az érintettek életminőségét. A falak és tetők szigetelése, a korszerű nyílászárók beépítése és a fűtési rendszerek modernizálása drasztikusan csökkentheti a fűtési költségeket, és egészségesebbé, komfortosabbá teheti az otthonokat. Ugyanakkor ezek a beruházások pont az érintettek számára hozzáférhetetlenek, ezért elengedhetetlen, hogy önkormányzati, állami vagy civil programok pénzügyi támogatással segítsék a háztartásokat: legyen szó hőszigetelésről, ablakcseréről, korszerű fűtési eszközök beszerzéséről, vagy akár csoportos fűtőanyagvásárlási lehetőségek biztosításról.
A Társadalmi Igazságosság Napján arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy semmilyen energiatámenet nem lehet sikeres, amelynek nem része a társadalom szolidárisabb alapokon való újraszervezése, és elosztási egyenlőtlenségeinek korrigálása. Hiszen ameddig nem részesül mindenki a javakból, addig minden újabb, hatékonyabb, megújulóbb megoldás ugyanazokat az egyenlőtlenségeket termeli majd újra.
Források és további hasznos infó:
Energiaklub: Szegénység vagy energiaszegénység?
Habitat for Humanity Magyarország: Az energiaszegénység csökkentése célzott felújítási programmal